SIKER A 15. VENEZIA IN MUSICA NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENYEN

- Ezüst X Diploma -
- Arany III Diploma (Kategóriagyőzelem) -
- Különdíj Bartók Béla: Négy szlovák népdal kiemelkedő előadásáért -
- Különdíj Baráth Bálint zongoraművésznek a kíséretért -
- Karnagyi Különdíj Kővári Péter művészeti vezetőnek -

Hatalmas siker a 15. Venezia In Musica nemzetközi kórusversenyen

A kórus története

A Magyar Örökség, Prima Primissima és Magyar Művészetért díjas Kórus 1958-ban alakult Nagy Lídia vezetésével, tőle 1963-ban Kollár Kálmán örökölte a  karnagyi munkát,  aki   49 évig – 2012. július 7-én bekövetkezett haláláig – végezte lelkiismeretesen (s  talán megszállottként is) feladatát a Kórustársaság élén.

2014. márciusától a Kórustársaság művészeti vezetője Kővári Péter orgonaművész, karnagy.

Sok kitűnő magyar zeneszerző, (köztük Farkas Ferenc, Bárdos Lajos, Orbán György, Nagy Olivér, Lendvai Kamilló, Karai József, Szokolay Sándor - nem teljes a névsor - ) ajánlotta művét az együttesnek. Eddig 12 CD-jük készült el.

Ezek közül talán legfontosabb a Kodály Zoltán 24 vegyes kari művét tartalmazó dupla lemez, mely ország- és Európa-szerte is egyedülálló. A lemezekhez tanulmánykötet is tartozik, amely Kollár Kálmán karnagy elemzéseit, Kodály Zoltán zenébe kódolt üzeneteinek megfejtését és az egyes művek keletkezésének történetiségét is tartalmazza. A könyvhöz Szokolay Sándor írt útrabocsájtót.

 
Országos minősítéseken mindig a legmagasabb fokozatot kapták.

Legutóbb: "Hangversenykórus Summa cum laude"

Nemzetközi versenyek állandó résztvevői, számos első díj birtokosai. (Arezzo: három I. díj, Gorizia, Montreaux, Llangollen, Neuchatel, Tours, valamint kétszer is a BBC versenyének nyertesei.)
 

A kórus az utóbbi évtizedekben szívesen tekintett ki az oratórikus művek világába. Énekelték Vásáry Tamással Mozart: c-moll miséjét, Roy Wales-el Händel: Messias-át, illetve Medveczkyvel Ádámmal Orff: Carmina Burana-ját, hogy csak a fontosabbakat említsük.
 

A mai kortárs zeneszerzők közül 17 szerző nekik dedikált művét mutatták be eddig Magyarországon és külföldön egyaránt nagy sikerrel, melyeken Kollár Kálmán mindig segítséget nyújt közönségüknek a zene teljes megértéséhez, befogadásához. Ezek a fellépések megindítóak és varázslatosak.

Számos rendezvényünk közül immár hagyománynak tekinthető a Húsvéti Zenés Áhítat, melyet minden évben, húsvét vasárnap este a Veszprémi Szent Mihály Székesegyházban a szent mise után tartunk, illetve a Tihanyi Apátságban rendezendő hagyományos Pünkösdi koncert. Fentieken kívül rendszeresen koncertezünk Veszprémben az Önkormányzat felkéréseinek is eleget téve. Így énekeltünk március 15-i, augusztus 20-i, október 23-i ünnepségeken, valamint rendszeres fellépői vagyunk a Gizella napi ünnepi szentmisének. A Veszprémi Liszt Ferenc Kórustársaság szervezésében kétévenként október hónap első hétvégéjén került megrendezésre a Nemzetközi Romantikus Kóruszenei Találkozó. A romantikus zene ilyenfajta ápolásának gondolatát az a felismerés keltette életre, hogy a magyarországi gyakorlatban a romantika mint korszak nem szerepel kellő súllyal kórusaink repertoárjában. Ezáltal a kórusnevelés-fejlesztés folyamatából olyan bőséges zenei- és technikai tapasztalat marad ki, amely a mai kóruszenéhez vezető utat is elzárja, pedig annak autentikus előadása napjainkban már nélkülözhetetlen, és a romantika - mint a mai zenéhez vezető stíluskorszak - nem megkerülhető, nem mellőzhető. Eddig 10 Találkozó zajlott le, (tehát 20 éve rendezzük rendszeresen) amelyeknek rövid összegzése a következő:

  • nyolc zeneszerző 24 műve került részletes elemzésre és feldolgozásra (ún. „műhelyekben”) a szakma kiválóságainak vezetésével
  • nyolc országból 42 együttes vett eddig részt a Találkozókon
  • helyezés, zsűrizés nincs, viszont van KÖZÖNSÉGDÍJ, amely mindig izgalmas színfoltja a Találkozónak

Négy alapelképzelés vezérli a rendező-házigazda szervezőmunkáját:

  • "Veszprém bemutatkozik" (koncert a vendégek tiszteletére)
  • Műhelymunkák - ún. atelierek (közös éneklés)
  • A kórusok önálló fellépése (koncert a város közönségének)
  • Földes Imre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzorának előadása

Hagyományosan felvállalt céljuk a romantikus kóruszene ápolása, e zenei korszak széleskörű megismertetése. Missziónak tekintendő vállalkozásuk a XVII-XVIII. sz. veszprémi zenei élet újraélesztését szolgálja.

A Veszprémi Érseki Levéltár kottagyűjteménye hatalmas kincseket rejt: több évszázadra visszamenően tartalmazza azon zeneszerzők, karnagyok és orgonisták műveit, akik a XVII-XVIII-XIX. században működtek, illetve komponáltak. Kézenfekvő, hogy ez a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény mit sem ér, ha a levéltár polcain porosodik, és nem válik hangzó valósággá.

Kollár Kálmán karnagy ezért határozta el, hogy lehetőségei szerint elkezdi feltámasztani ezt a Veszprém történeti múltját lehelő „tetszhalottat”. A darabok feldolgozása és a kíséretek harmonizálása, illetve hangszerelése mind-mind karnagyunk rendkívüli munkáját dicséri, hiszen a halomban álló, lúdtollal (!) írt kottákból, ő készítette el a partitúrákat a kórus számára.

Értékmentő munkájukat talán a huszonnegyedik órában kezdték el, és a Jóisten segítsége nagyon elkelne, hogy még több és minél gazdagabb zenei anyagot tudjanak hangzóvá varázsolni és az utókornak hátrahagyni. Ebből a gazdag kincsből 4 lemezük már elkészült

Hiszik, hogy múlt és jövő nem választható el egymástól és a mi kis országunknak csak akkor van biztos jövője, ha múltjáról egy pillanatra sem feledkezik meg.

Meggyőződésük, hogy e gazdag kincs megszólaltatása, egyben Veszprém 150-200 évvel ezelőtti pezsgő zenei életének dokumentumaként nemcsak a városnak, a megyének, de akár kis országunknak is büszkesége lehet. Így elevenedik meg a Liszt Ferenc Kórustársaság és barátai előadásában a százados veszprémi múlt, fejet hajtva az elődök emléke előtt, hisz tőlük kapták a kitaposott utat, nekik köszönhetik a mai virágzó európai hírű veszprémi kórusművészetet, az ő ösvényükön jutottak el Llangollen, Arezzo, Gorizia győzelmi dobogóira!